Szekszárd Története

A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját.^[4] A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:

• a városháza,
• a megyeháza,
• kórház,
• több templom.

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

Lakossága az utóbbi években folyamatosan csökken.

Népesség

Szekszárd népességszámát nyomon követhetjük a következő felsorolásban 1900-tól napjainkig^[5]:

• 1900 - 14 522
• 1910 - 15 490
• 1920 - 14 470
• 1930 - 15 129
• 1941 - 15 854
• 1949 - 16 317
• 1960 - 19 419
• 1970 - 24 896
• 1980 - 34 648
• 1989 - 39 005 (népességi rekord)
• 1990 - 36 857
• 2001 - 36 229
• 2011 - 34 296

Közlekedés

Szekszárd vasútállomása a város felől

Szekszárdot az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A várostól északra fekvő Szent László hidat (amely a tervezett M9-es autópálya része) 2003-ban adták át.

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szekszárd-Palánk és Őcsény között található. Elérhető továbbá távolsági autóbuszokkal Budapestről. 2010. április 10-től új ütemes menetrend került bevezetésre, ennek köszönhetően új expressz járatok közlekednek, napi 4 járatpárral két óránként, menetidejük 1 óra 55 perc. Az autóbuszok emelt sebességgel közlekednek és ingyen internet-WiFi-vel felszereltek. Ezen felül minden órában indul járat.

Helyi közlekedés

A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni. A főbb megállókban vonalhálózati térképek, valamint a járműveken utastájékoztató rendszer segíti az eligazodást. Naponta kb. 10-11 ezer felszállás történik. A helyi buszközlekedést használók száma - országosan egyedülálló módon - folyamatosan növekszik.

Két pályaudvarral rendelkezik a város:

• A távolsági-helyközi állomás a vasútállomás mellett, a Pollack M. utcán található. Itt található az egyik helyijáratos pályaudvar is.
• A másik helyijáratos állomás a TESCO áruháznál van.

2007-ben beszerzett új alacsony padlós MB Conecto típusú autóbusz. Ilyen busszal látja el a város közlekedését a Gemenc Volán Zrt.

Vonalhálózat

2009. júniustól:

• 1: Autóbusz-állomás - Szent László u. - Béla király tér - Kápolna tér - Hosszú-völgy
• 2, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Műszergyár - Palánk
• 2Y, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
• 2A (gyorsjárat), Palánk - Műszergyár - Újváros - Posta - Autóbusz-állomás
• 3, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás
• 3A, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt.
• 4, Tesco áruház - Tartsay u. - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
• 4A, Tesco áruház - Bencze F. u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
• 4Y, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Holub u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
• 5, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Baranya-völgy
• 5, Baranya-völgy - Csatár (Nyári időszámítás alatt hétvégén 6:25-kor)
• 5Y, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Baranya-völgy
• 6, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
• 6Y, Autóbusz-állomás - Béla tér - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
• 7, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás -

Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Béla tér - Munkácsy u. - Alisca u. - Csatár - Tesco áruház

• 7A, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás
• 7B, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás -

Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás

• 8, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár - Palánk
• 8A, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár
• 88, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
• 89, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár
• 9, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Jobbparászta
• 9Y, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Zrínyi u. - Újváros - Jobbparászta
• 98, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Műszergyár - Jobbparászta - Újváros - Kórház - Alisca u. - Csatár - TESCO Áruház.
• 11, Autóbusz-állomás - Újváros - Mocfa csárda (helyközi járatok közlekednek a vonalon)

Épületegyüttesek

Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

Belváros:

• Luther tér
• Szent István tér
• Garay tér
• Béla király tér
• Babits Mihály utca
• Bezerédj utca
• Szent László utca
• Fürdőház utca
• Kadarka utca
• Liszt Ferenc tér
• Széchenyi utca
• Rákóczi út

Luther tér

Épületek:

• Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.

Egyéb látnivalók:

• Millenniumi kapu (2000)

Szent István tér

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

Épületek:

• Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
• Művészetek Háza. Zsinagógának épült 1897-ben.
• Garay János Gimnázium (1896-97),Szent István tér 7-9.

Egyéb látnivalók:

• Szent István tér emlékoszlop (2000)
• Wosinsky Mór szobra (1982)
• A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
• 1919-es mártírok emlékműve
• Holocaust emlékmű (2004)
• Szent István szobra (2002)
• Babits Mihály szobra (1) (1971)
• 1. világháborús emlékmű (1924)
• 2. világháborús emlékmű (1992)
• 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
• 1956-os forradalmi emlékoszlop

Garay tér

• A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó a kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.

Épületek:

• Pirnitzer áruház (1890)
• Deutsche Bühne Ungarn (német színház, 1913), Garay tér 4.
• Régi takarékpénztár (1895–96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
• Garay pince, Garay tér 19.
• Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
• Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.

Egyéb látnivalók:

• Garay János szobra.

Béla király tér

A Törvényszéki Palota ügyészségi része

A Törvényszéki Palota bírósági része

A teret a legtöbb forrás egyszerűen „Béla tér” néven említi.

Épületek:

• Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
• Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
• Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
• Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
• A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben).^[6] Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
• Fejős-ház, Béla tér 5.
• Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
• Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
• Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.

Egyéb látnivalók:

• Béla király szobra (1986).
• Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
• Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
• Borkút a régi megyeháza udvarán.
• A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
• Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
• Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
• Szentháromság-szobor (1753).
• Szent László szobra (2001).

Széchenyi utca

• Mayer-ház (1838–1840), Széchenyi u. 19.
• Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
• Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
• Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902–1993) szülőháza
• Ellmann-ház

További látnivalók

• Szent János és Pál kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
• Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
• Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
• Régi présházak
• Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
• Prométheusz park mesterséges sziklákkal - a szobrok Varga Imre alkotásai
• Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban

Szobrok

A Szentháromság-szobor

Garay János szobra

Bezerédj István emlékműve

Szent László szobra

Lesenyei Márta: Béla király – szoborcsoport

• Szentháromság-szobor – a város legrégibb, barokk stílusú szobrát 1753-ban emelték az 1738–1740-es pestisjárványra emlékezve. Alkotói ismeretlenek. Abból, hogy ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll Temesvár főterén, egyesek az alkotók azonosságára következtetnek, de ez a feltételezést a szakértők nem erősítették meg.

Az oszlop tetején három alak foglal helyet:

• • az Atya,
  • a Fiú és
  • a Szentlélek – ez utóbbi glóriától övezett galamb formájában.

Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredetileg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. Az oszlop tövében álló szobrok:

• • Szűz Mária,
  • szent Rókus,
  • szent Sebestyén,
  • szent Kajetán.

Legalul, a déli oldalon álló jelképes sír kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötte szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybéli mester alkotása.

A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőtáblán latin nyelvű kronosztichon olvasható: szövegeikben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja. A három tábla szövege magyarul:

• • „Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság”,
  • „A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett”, illetve
  • „A kiváló Pinczés úr gondnoksági szolgálatakor üdvösen bevégeztetett”.